A magyar népmese napja minden évben kiváló alkalom arra, hogy ráirányítsuk a figyelmet kulturális örökségünk egyik legértékesebb szeletére. Idén iskolánk 7. b osztályos tanulói aktív részeseivé váltak az ünneplésnek. Egy korábbi hagyományt felelevenítve maguk keresték fel a legfiatalabbakat: ellátogattak a Barackvirág óvoda nagycsoportosaihoz, valamint az iskola első évfolyamos diákjaihoz, hogy a jól ismert „Terülj, terülj, asztalkám!” című klasszikus magyar népmesét adják elő dramatizált formában.
Bár a hetedikesek a mindennapokban már komoly felsősnek tűnnek, ez a nap megmutatta, hogy ők maguk is gyermekek még, akikben ott él a játék tiszta szeretete. A szereplők őszinte élvezettel játszottak, igyekeztek eggyé válni a mese világával. Bátorítólag hatott rájuk, a közönség értő figyelme, reagálása a tréfás helyzetekre.
A rendezvény nemcsak egy kellemes délelőtti programot jelentett, hanem rávilágított a népmesék örök érvényű fontosságára is. A népmesék a gyermekek fejlődésében alapvető szerepet játszanak: nemcsak a képzelőerőt és a kreativitást serkentik, hanem segítenek a világban való eligazodásban, az érzelmek feldolgozásában és az erkölcsi értékrend – a jó és a rossz közötti különbségtétel – kialakulásában is. Emellett a gazdag nyelvezet és a fordulatok észrevétlenül fejlesztik a szókincset és a kifejezőkészséget.
Továbbá a látogatás megmutatta, hogy a mese képes hidat képezni a korosztályok között.
A 7. b osztály diákjai nemcsak örömet szereztek a legkisebbeknek, hanem saját maguk is gazdagodtak az adás élményével, bizonyítva, hogy a személyes jelenlét és az élő szó ereje a mai digitális világban is pótolhatatlan.
